Mi is az a minimalizmus?
Egy nadrág, egy telefon, egy laptop, egy napszemüveg, egy táska és egy váltóruha. Három evőeszköz, egy müzlis tál, egy fogkefe, egy bögre és egy kis extra. Egy autó és egy bőrönd.
Mindannyian találkozhatunk extrém példákkal.
Korábban már írtam arról, hogy hajlamosak vagyunk mindent túlzásba vinni, túltolni. Egy olyan életmódot, ami alapvetőleg az egyszerűségről szól, roppant bonyolulttá tenni.
Ahogy mindenhol máshol, itt is az arany középutat kell keresni.
Amikor először találkoztam a minimalizmussal, bevallom, a letisztult formák (belsőépítészet) jutott az eszembe. Úgy gondoltam, akkor nevezhető valami minimalistának, ha az szög egyszerű. Rendeztem be korábban lakásomat ennek alapján. Pakoltam az íróasztalomon, rendszereztem a ruháim. Kreatív káoszt csempészve a rendbe.
Az életmódot elhelyezni vágyóknak: eredetileg Japánból származik, mint oly sok más csodás eszme. Japán (is) meglehetősen zsúfolttá vált napjainkra. Ezt megelégelve, Fumio Sasaki kiszórta feleslegesnek ítélt tárgyait, teret engedve a fontosabb dolgoknak.
Az alap elképzelés is csodás. Kisebb lakásokban csak az igazán fontos tárgyakat megtartani, helyet felszabadítva magad körül. Minél szellősebb a tér körülötted, annál könnyebb az elmédet is tisztán tartani.. ez köthető amúgy a zen-hez is, amit trendi az ürességhez kötni.
Amióta tudatosan is minimalistaként élek, úgy érzem legalább nevén tudom nevezni azt, ahogy rendszerezem az életemben a dolgaim, ahogy élem azt, vagy ahogyan bővítem adott esetben tárgyakkal. Szerintem a minimalizmus nem arról szól, hogy mindent kiszórsz az életedből, hanem, hogy megtalálod mindenből azt és annyit, amennyi neked ELÉG, se többet, se kevesebbet.
Egy ismeretlen eredetű mondás nagyon jól tömöríti ezt: Less is more, unless less becomes less. (A kevesebb több, amíg a kevesebb kevéssé nem válik.) Nem érdemes mindent eldobni magadtól, de foggal-körömmel sem kell tárgyakhoz ragaszkodni.. ezt volt notórius gyüjtögetőként mondom nektek, aki még egy szalvétát sem volt képes kidobni, ha érzelem vagy emlék kapcsolódott hozzá.
Mikor lenne aktuálisabb így élni, ha nem a mi fogyasztói társadalmunkban?